A Djabe koncertjével ért véget a II. Csíkszeredai Nyár
Világszínvonalú zenei-képzőművészeti produkcióval búcsúzott vasárnap este a Csíkszeredai Nyár rendezvénysorozat második kiadása. A budapesti Djabe együttes kiváló szakmai tudással mutatta be legújabb, a néhai Égerházi Imre debreceni festőművész alkotásai által ihletett albumát.
Mintha a nyári kulturális rendezvénysorozat szintézisét hozták volna tető alá vasárnap este a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában, ahol egy, talán csupán Ákos tusnádfürdői koncertjéhez hasonlítható igényességgel megrendezett produkciót mutatott be a budapesti Djabe együttes. A dzsesszes zenét játszó "világzenei" együttes Magyarországon már több szakmai díjat is begyűjtött, ismertségük mégsem ért el olyan méreteket Csíkszeredában, hogy a méregdrága technikai hátteret megmozgató, hónapokon át egyeztetett és előkészített produkció mintegy száz embernél nagyobb közönséget vonzzon.
A Djabe - amely afrikai ashanti nyelven szabadságot jelent - legújabb lemeze, a Táncolnak a kazlak instrumentális darabjai Égerházi Imre (1925-2001) európai hírű debreceni festőművész 14 alkotásából ihletődtek, a művész fia, Égerházi Attila - a Djabe alapítója -, valamint a zenekar egy másik tagja, Barabás Tamás zenei tolmácsolásában. A képzőművészet és a zene e sajátos összefonódását multimédiás megoldások, kivetített reprodukciók, televíziós tudósítások és a festővel készült interjúk bővítették, amelyekből bepillantást nyerhettünk Égerházi munkásságába és gondolatvilágába.
A gyergyószárhegyi alkotótábort többször is megjárt művész a konstruktív kubizmus stílusában alkotott, "levegőztetés" céljából elegyítve ezt a pointillisták eszközeivel. Kedvenc témái közé tartozott a hajdúsági, hortobágyi táj megjelenítése, de a gyergyói, csíki és csángó vidék is többször megjelent alkotásaiban. Ezekhez képest kissé kilóg a sorból a klinikai halál állapotában felvillant látomásainak képzőművészeti átültetése, a maroknyi közönségnek pedig katartikus élményt nyújtott az így született alkotások zenei átdolgozása, ezt fokozta a festmények ábráit "megmozgató" számítógépes rajzfilm. Szatmári László, a csíkszeredai városháza kulturális irodájának vezetője kissé szégyenkezett amiatt, hogy nem övezte nagyobb érdeklődés a koncertet, amelyet óriási munka előzött meg, s amely nem jöhetett volna létre, ha a Djabe kiadója, a Grammy Records nem fedezte volna a kiszállás költségeinek nagy részét. A rendezvénysorozat - bár számos minőségi produkciót sorakoztatott fel - a közönség lanyhább érdeklődésének "köszönhetően" csak félsikeresnek nevezhető, értékelte az irodavezető. Két hónapon át többnyire a Mikó-vár szabadtéri színpadán színházi előadások, koncertek érték egymást a hét végi estéken. A Djabe-koncertet a nagyobb elektromosenergia-szükséglet miatt kellett a Szakszervezetek Művelődési Házában szervezni. Megfordult a városban a budapesti Krétakör színház, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a felvidéki Kor-Zár együttes, a M.É.Z., a Tűzkő, Török Ádám és a Mini; a városháza 350 millió lejt költött el erre a célra. Az idei tapasztalatok alapján Szatmári megváltoztatná a következő Csíkszeredai Nyár tervét, s főleg a színházi előadásokra helyezné a hangsúlyt, amelyek nagyobb közönségsikernek örvendtek, a Csíki Játékszín előadásában A dzsungel könyve musical szabadtéri változatát például közel ezren tekintették meg. "Zenei téren meglehetősen programdömping volt ezekben a hónapokban, ezért próbáltunk mi az igényesebb műfajokra koncentrálni. Jövőre valószínűleg legfeljebb két ilyen kiemelkedő koncertet szervezünk, az egyik közülük remélhetőleg újra a Djabe lesz. Bízom benne, a mostani fellépésük híre elterjed a városban, s azon a koncerten sokkal többen lesznek" - fogalmazott az irodavezető.
